A mandala hatalma évszázadok óta ismert a keleti kultúrákban. A kozmosz rendkívül összetett térképének tekintették. A mandala szimbolikus szellemi kép, amely meditálva mély belső átalakulást eredményezhet.
A mandala eredője a középpont, ami egy pont. Ez egy szimbólum, ami láthatóan mentes a dimenzióktól. Egy olyan gyűjtőpont, ami bevonja a külső energiákat és hagyja, hogy a saját energiái kibontakozzanak, így reprezentálva a külső és belső tereket.
A pont a mandala létrehozása során használt vonalak eredője, amelyek különböző geometriai formákat hoznak létre. A kör a dinamikus tudást, a külső négyzet a fizikai világot jelképezi. A középső terület az istenségek lakóhelye.
Mielőtt valaki elnyeri az engedélyt, hogy egy mandalán dolgozhasson, hosszú utat kell bejárnia. Ennek során memorizálnia kell a szimbólumokat, azok kombinációit és lehetséges elhelyezkedését és meg kell szereznie azt a technikai tudást, ami elengedhetetlen a mandalák létrehozásához. Meg kell tanulnia továbbá, hogy az egyes szimbólumoknak mi a filozófiai és spirituális tartalmuk és azokat hogyan lehet alkalmazni a mandala létrehozása során. Fontos megjegyezni, hogy a mandala kifejezetten a szentírások szövegein alapul. A mandala létrehozásának művészete nagyon komplex, az ehhez kötődő ismeretek megtanulása éveket vesz igénybe. Ennek nem csak a technikai tudás megszerzése az oka, de a megfelelő figyelem és koncentráció megtanulása is, hiszen a mandala által a festő Buddha tanításait közvetíti. Mivel a mandala tartalmazza a Buddha által a megvilágosodás elérése érdekében adott utasításokat, így a készítőjének törekednie kell a motiváció tisztaságára és a tökéletesség elérésére munkája során.
A mandala festése nem csak művészi tevékenység, de egy fajta istentisztelet egyben, létrehozása során a buddhizmus legmélyebb intuíciói kristályosodnak ki és szellemi művészetként tükröződnek vissza a létrehozott alkotáson. A mandala formatervezése biztosítja a térbeli élmények folytonosságát, egyben megmutatja, hogy a koncepció megelőzi a formát.
Nem csak a forma döntő fontosságú a mandala festés során, de az alkalmazott színek is. A mandala festés során alkalmazott öt alapszín a fehér, sárga, piros, zöld és sötétkék. Mindegyik szín az öt transzcendentális Buddhának az egyike, az emberi természet öt téveszméjével társítva. Ezek a téveszmék elhomályosítják valódi természetünket, de a meditáció segítségével ezek az öt Buddha bölcsességévé válhatnak:
• Fehér - Vairocana: A tudatlanság téveszméje a valóság bölcsességévé válik.
• Sárga - Ratnasambhava: A büszkeség csalódása az egyenlőség bölcsességévé válik.
• Vörös - Amitabha: A kötődés csalódása a megkülönböztetés bölcsességévé válik.
• Zöld - Amoghasiddhi: A féltékenység megtévesztése a megvalósítás bölcsességévé válik.
• Kék - Akshobhya: A harag megtévesztése a bölcsesség tükrévé válik.
Azonban a mandalák nem csak ezt az öt alapszínt használják, jóval szélesebb a felhasználható színek skálája, amelyeknek önmagukban is megvan a saját jelentésük.
- Fehér: megkönnyebbülés, tökéletesedés, együttérzés, nyugalom.
- Fekete: titok, megérzés, belátás, újjászületés.
- Szürke: lelki gyógyulás, szelídség, szeretet, hűség.
- Sárga: barátságosság, fogékonyság, természet, intelligencia.
- Kék: elégedettség, ellazulás, harmónia,béke,jó egészség
- Tűzpiros: rettenthetetlenség, hatalom, változás, szerelem.
- Bíbor: emberszeretet, idealizmus, bölcsesség.
- Rózsaszín: érzékenység, a "belső" gyógyulása, egyetemes gyógyulás.
- Narancs: önkontroll, vitalitás, becsvágy, megérzés.
- Zöld: növekedés, bizalom, kapcsolat, gyógyulás, nyugalom.
- Barna: földközelség, stabilitás, tudatos kötődés a környezethez.
- Ezüst: érzékfölötti, természetfölötti képességek, áradó érzelmek, jólét.
A mandala koncepció vizualizálása a buddhizmus egyik legjelentősebb tényezője. A mandalákat szent helyeknek tekintik, amelyek a világban való jelenlétükön keresztül emlékeztetnek a világmindenség szentségére. A buddhista úton a mandala célja az emberi szenvedés megszüntetése és a valóság helyes megismerése. A mandala annak eszköze egyben, hogy a meditáló felfedezze, hogy az istenség a saját énen belül lakik.
A különböző típusú mandaláknak megvan a külön jelentésük, mindegyik más-más módon szól a meditálóhoz.
Kalachakra Mandala
A Kalachakra szó az idő kerekét, az idő ciklusait jelenti. Ez a mandala szimbolikus ábrázolása a Kalachakra Tantra számos aspektusának. A Kalachakra Tantra a Tantrák legmagasabb osztályához, az Anuttarayoga Tantrákhoz tartozik, és egy mély buddhista oktatási és gyakorlati rendszer. Három szempontot foglal magában: a külső Kalachakrát, ami a világ környezetét, a napot, a holdat és a bolygók ciklusait szimbolizálja, a belső Kalachakrát ami a világegyetemben élő érző lényeket, a halál és a születés ciklusait szimbolizálja, míg az alternatív Kalachakrát, az egyén által végzett megtisztulás gyakorlatát.
A Kalachakra Mandala szimbolikus ábrázolása és grafikai felépítése eltér más mandaláktól. Ez a Dalai Láma legutolsó filozófiája, amely arra utal, hogy az idő hamar elszáll, nincs kezdő és végpontja. A mandala a sztúpát ábrázolja felülnézetből, ahol a sztúpát körül vevő körök alkotják a kozmoszt, kifejezve ezzel a bölcsességet, az űrt, levegőt, vizet, tüzet és a földet.
A mandala összesen 536 istenséget ábrázol, de láthatunk a külső falakon belül 12 állatot is, amelyek a 12 hónapot szimbolizálják. Minden állat egye-egy 28 szirmú lótuszvirágot visz, amelyeken egy-egy istenség helyezkedik el, a középpontban pedig egy istenségpár látható, amely az újholdat és a teliholdat képviseli.
A központi motívum tökéletes négyzet alakja szimbolizálja a bölcsesség abszolút helyét. Ez a négyszögletes szerkezet négy kidolgozott kapuval rendelkezik. Ez a négy ajtó szimbolizálja a négy határtalan gondolkodás összefogását, nevezetesen a szerető kedvességet, az együttérzést, a szimpátiát és az egyenlőséget.
Buddha szeme mandala
A buddhizmusban kétféle szem van: először a belső szem vagy a bölcsesség szeme, amely a Dharma világát látja, amelyet a Buddha harmadik szemének is neveznek, míg a másikat a külső szemnek nevezik, ezekkel látjuk a külső világot. A belső szem a tantrikus istenségekre jellemző, a végső valóság egységének közvetlen víziója, ami a Buddha szeme szimbólumban egyidejűleg létezik a két külső szemmel, amelyek az emberi lények dualista, relatív világát látják. A tekergőző vonal a szemek között a szanszkrit 1-es számjegy, amely minden dolgok egységét szimbolizálja.
Om mani padme hum mandala
A tibeti buddhisták úgy vélik, hogy az Om mani padme hum vagy Om mani peme hung mantra ismétlése megidézi az istenségek jóindulatú figyelmét és áldását, valamint az együttérzés megtestesülését segíti. A mantra írott formája ugyan olyan hatással bír, mint a szóbeli forma. Az írott forma egyik legtisztább megjelenési formája a mandala, amely segítséget nyújt még a be nem avatottak számára is elérni egy magasabb minőséget. A mantrát bárki szabadon recitálhatja, nem szükséges hozzá egy buddhista mester előzetes beavatása.
Nagyon egyszerű ismételni ezt a mantrát, de ennek ellenére mély jelentéssel bír. A hat szótag mindegyikének megvan a saját jelentése:
az Om megtisztít a boldogsághoz és a büszkeséghez való neurotikus ragaszkodástól, amely az istenek világában létezőket sújtja;
a Ma szótag áldása a nagylelkűség gyakorlásában segít elérni a tökéletességet, a tiszta etika gyakorlásának megvalósítását segíti elő;
a Ni a türelem (a várakozás) és a türelem (mások elviselése) gyakorlását mozdítja elő;
a Pe a negyedik szótag a kitartásban segít tökéletesedni;
a Me a koncentrálásban segít;
az utolsó hatodik szótag, a Hung a bölcsesség gyakorlásában segít.
A 14. Dalai Láma Tendzin Gyaco szerint az Om szótag, amely az imádkozó tisztátalan testét, beszédét és gondolkodását szimbolizálja, de egyben Buddha tiszta testét, beszédét és gondolkodását is. Az igaz utat a következő négy szótag mutatja meg. A Mani ékszert jelent és a módszert szimbolizálja: a megvilágosodás, a könyörület és a szeretet ősi szándékát. A Peme jelentése lótusz, és a bölcsességet szimbolizálja. Az egyszerűséget a rendszeresség és a bölcsesség osztatlan egységével lehet elérni. Az osztatlanságot az utolsó, Hung szótag szimbolizálja. Tehát az Om Mani Peme Hung hat szótagja azt jelenti, hogy az osztatlan rendszeresség és bölcsesség útjának gyakorlásával saját tisztátalan testünket, beszédünket és gondolkodásunkat Buddha tiszta testévé, beszédévé és gondolkodásává változtathatjuk át.
Hogyan meditáljunk a mandalával?
Amikor meditálásra használsz egy mandalát, olyat válassz, ami nagyon mélyen felkeltette a figyelmedet. A meditáció nagymértékben a koncentráláson alapul, ezért a kiválasztott mandala használata előtt találj egy csendes helyet, ami távol van a zajtól és egyéb zavaró tényezőktől. Próbáld meg feloldódni a körülötted lévő nyugodt légkörben, csendesítsd le az elmédet és lélegezz lassan mélyeket.
1. Helyezkedj el a kiválasztott mandalával szemben. Ülj le kényelmesen egy székre talpadat a padlón tartva vagy egy párnán keresztbe tett lábakkal.
2. Lassan és mélyen lélegezz be rekeszizomból, miközben lecsendesíted és kiüríted az elmédet.
3. Szelíden nézz a mandalára miközben ellazítod a szemedet, úgy hogy a kép lassan elmosódik.
4. Csendesen ülve összpontosíts a képre és hagyd, hogy alakjai, mintái, színei a tudattalan elmében elkezdjenek dolgozni. Ha zavaró gondolatok merülnek fel, hagyd, hogy eltávolodjanak és óvatosan vezesd vissza figyelmedet a mandalára.
5. Ha végeztél a meditációval, akkor lassan vigyed vissza a figyelmedet a környezetedre.
Az első meditációk időtartama legyen legalább 5 perc, ezt próbáld meg fokozatosan 15 percre emelni.
Om mani peme hung
Iratkozz fel, hogy mindig értesülj a legújabb ötletekről!
© 2024 Nepáli termékek.
Szolgáltató: Shopify