Az imazászlók története és használata
Az imazászlók egyszerű eszközök, amelyek a szél természetes energiájával párosulva csendesen harmonizálják a környezetet, boldogságot és a szerencsét generálva. Sokan úgy gondolják, hogy az imazászlók Istenhez imádkoznak, de ez nem igaz. A tibetiek úgy vélik, hogy a szél felszívja az imazászlókon található imákat és mantrákat és kisugározza a jóindulatot és az együttérzést a környezetre
Az imazászlók története az ókorig nyúlik vissza. Sámánista Bonpo papok használták a különböző színű ruhadarabokat gyógyító szertartásokban. Minden szín egy-egy elsődleges elemnek – föld, víz, tűz, levegő, tér – felelt meg. A keleti gyógyászat szerint ennek az öt elemnek a harmóniája tartja fenn az egyensúlyt az emberi testben és a környezetben is. A beteg körül megfelelően elhelyezett színes zászlók voltak hivatottak segíteni a betegnek megtalálni a fizikai és mentális egészséget.
Színes zászlókat használtak a helyi istenek és szellemek megnyugtatására is. Hitük szerint így megelőzhető volt, hogy azok természeti katasztrófákat és betegségeket okozzanak. Az istenek és szellemek rítusokkal és áldozatokkal való kiengesztelése volt a módja a természet kibékítésének és az isteni áldás elnyerésének a Bonpo papok szerint.
Nem ismert, hogy a Bonpo papok írtak-e szavakat a zászlókra. A pre-buddhista vallás alapvetően szájhagyományon alapult, az írástudás korlátozott volt. Másrészt a „bonpo” kifejezés jelentése „aki varázslatos képleteket szólaltat meg”, tehát valószínű, hogy szent szimbólumokat festettek a zászlókra. Néhány a buddhista imazászlókon látható szimbólum kétségtelenül Bonpo eredetű.
Eredetileg a zászlókon található képek és szövegek kézzel festettek voltak, de a 15. században Kínában felfedezett technika – a fahasábokra faragott képek és szövegek nyomtatása – lehetővé tette, hogy egyforma kép és írás kerüljön a zászlókra és lehetővé tette, hogy az eredeti design generációról generációra öröklődjön.
Híres buddhista mesterek tervezték a legtöbb imazászlót, és a helyi kézművesek készítették a másolatokat, de ők nem hoztak létre új designt. Napjainkban viszonylag kevés olyan alapmodellt ismerünk, aminek a története évezredekre nyúlik vissza. A zászlókra nyomtatott képek, szövegek köre bővült az idők során, de nem igazán történt változás a zászlók előállítási folyamatában az elmúlt 500 évben. A legtöbb zászlót ma is a hagyományos módon, fahasábra faragott minták segítségével nyomtatják.
Két fajta ima zászló van:
• A Lung ta (vízszintes) ima zászlók négyszögletes vagy téglalap alakúak, a rövidebb oldaluk van egy zsinórra kötve. Általában két objektum között feszítik ki őket magas helyeken, mint a templomok, kolostorok, oszlopok és hegyi átkelők.
• A Darchog (függőleges) ima zászlók általában nagy egyenes téglalapok, amelyek függőleges sorrendben rudakhoz vannak erősítve. A Darchogot gyakran ültetik a talajba, a hegyekben, kőhalmoknál és tetőknél. "Dar" az élet, a szerencse, az egészség és a gazdagság növelését jelenti. "Chog": minden érző lény.
Minden - a színtől a zászlón található figurákig és szavakig - mélyebb jelentéssel bír. A zászlók hagyományosan öt különböző színből állnak, amelyeknek meghatározott sorrendben kell egymáshoz kapcsolódniuk. Minden szín az egyes elemeket ábrázolja, egy bizonyos sorrendben;
• kék az eget és az űrt
• fehér a levegőt és a szelet
• piros a tüzet
• zöld a vizet
• sárga a földet
Ezen kívül irányokat mutatnak - Észak, Dél, Kelet, Nyugat és Központ.
Az imazászlók kihelyezésénél fontos a jó motiváció. Nem szabad az imazászlót önző vagy korlátozó gondolatokkal kihelyezni. Amikor az imazászlókat kihelyezzük fontos, hogy arra gondoljunk, hogy minden lény élvezze annak előnyét és boldogságot találjon, ez a motiváció nagyban növeli az imák erejét.
Az ima zászlóknak soha nem szabad mozdulatlannak, élettelennek lenniük. Az ok, amiért a tető fölé magasodnak, hogy a szél játszhasson velük. Azt mondják, hogy pozitív spirituális rezgéseket bocsátanak ki, és hogy spirituális jelentésüket a szél, mint csendes imát viszi magával. Tiszteletlenségként tartják számon, ha a zászlók érintik a talajt. Ezért mindig magas helyre kell őket felfüggeszteni.
A buddhisták évente cserélik az imazászlókat a tibeti újév napján, de a zászlók kihelyezhetők más napokon is. A hiedelem szerint a napsütéses és szeles napok a legalkalmasabbak a zászlók kihelyezésére. Vannak, akik úgy vélik, hogy az imazászlóknak a kedvezőtlen asztrológiai dátumokon való kihelyezése szerencsétlenséget okozhat. A kedvezőtlen dátumok a közeljövőben Október: 14, 30, November: 10, 25, December: 7, 22, Január (2018): 2, 14, 17, 29, Február (2018): 10
Természetes, hogy az ima zászlók elhalványodnak az idővel, ez szimbolizálja az összes dolog elkerülhetetlen elmúlását. De ezzel az elhalványodással a zászló imái a világegyetem végleges részévé válnak. A tibetiek folyamatosan megújítják reményeiket azzal, hogy új zászlókat helyeznek el a régiek mellé. Az új imazászlókat fel lehet függeszteni a régiek fölé. A régi és új imazászlók közötti ellentét a múlandóságra emlékeztet és az élet és halál természetes körforgására. De a régi zászlókat le is lehet venni és elégetni, így a felszálló füst közvetíti a jókívánságokat a környezetnek.
Az ima zászlókon látható szövegek széles körben osztályozhatók mantrának és szútrának.
A mantra egy erõvel terhelt szótag vagy egy sor szótag vagy hang, amely bizonyos energia dimenziókat befolyásol. A mantra rezgése képes ellenőrizni a létezést irányító láthatatlan energiákat és okkult erőket. A mantrák folyamatos ismétlése sok buddhista iskola meditációs formája. A mantrák nyelve szinte mindig szanszkrit - a hinduizmus és a buddhizmus ókori nyelve. Nem igazán fordíthatóak; belső jelentésük a szavakon túl van. Valószínűleg a legrégebbi buddhista mantra, és még mindig a legelterjedtebb a tibetiek között, az Avalokiteshvara, az együttérzés bodhisattva hatszólamú mantrája. OM MANI PADME HUM. Az imazászlóra nyomtatva a mantra átadja az együttérzés áldását a hat világi birodalomnak.
A szútrák többnyire Shakyamuni Buddhától, a történelmi Buddhától származnak, aki közvetlenül 2500 évvel ezelőtt Indiában tanított. Sok szútrának van hosszú, közepes és rövid változata. Az ima zászlók közepes vagy rövid változatokat használnak.
