Miért jó a meditáció?
A buddhista vallás különlegessége, hogy nem egy istenség, egy központi ideológia vagy egy szent irat szövegeinek az elfogadása és betartása vezet el az üdvözüléshez. Az isten központú vallásokkal ellentétben a buddhizmus ember központú, követői szerint az egyes ember erőfeszítése segít a szellemi fejlődésben, abban, hogy egy magasabb szintet érjünk el.
A buddhista hit szerint problémáinkat, szenvedésünket saját magunk idézzük elő negatív viselkedésünkkel és gondolatainkkal. Ahhoz, hogy ezen változtatni tudjunk meg kell tanulnunk hogyan legyünk mértékletesek, önzetlenek és együttérzők.
A világ átformálásának első lépése saját gondolkodásunk átformálása. Ennek egyik eszköze a meditáció, amely tudatos erőfeszítés az elménk megváltoztatására. A hagyományos buddhista nyelvezetben a meditációra használt kifejezés a bhávaná, ami növekedést, fejlődést jelent. És mivel a növekedés, fejlődés, jóra törekvés, a jobb életminőség elérése szinte mindenki számára fontos cél, ezért nem meglepő, hogy a buddhista meditációs technikák széles körben ismertek és elismertek világszerte és nem csak a buddhista vallást aktívan gyakorló emberek körében.
A meditáció tehát egy olyan mentális és fizikai cselekvési folyamat, amelynek során a meditáló elkülöníti magát a gondolataitól és az érzéseitől annak érdekében, hogy teljes mértékben tudatossá váljon. A meditáció magában foglalja a testet és az elmét is, mint egyetlen entitást, célja, hogy megállítsa a gondolkodási folyamatot. A meditáció annyit jelent, mint egyszerűen csak létezni, nem bírálni, nem gondolkodni, csak egyszerűen jelen lenni békében a megélt pillanatban.
A meditáció fontossága abban áll, hogy segít a változásban, hiszen nem számít mennyire kívánunk jónak lenni, ha nem tudjuk megváltoztatni azokat a vágyakat, amelyek miatt egy bizonyos módon cselekszünk, nem fogunk tudni megváltozni és folyamatosan ugyan azokat a hibákat fogjuk elkövetni.
A rendszeresen meditáló emberek pozitív változásokat figyelhetnek meg magukon. Elfogadóbbá és megbocsátóbbá válnak magukkal szemben, ami alapvető feltétele annak, hogy nyitottabban és elfogadóbban lássák környezetüket. Így nem csak saját magukkal szemben válnak elfogadóbbá, hanem a szeretteikkel szembeni érzéseik is növekedni és erősödni fognak. A rendszeresen meditáló embernek változik a hozzá állása az idegenekkel szemben is, nem a rosszat látja meg először, hanem igyekszik pozitívan megítélni másokat. Ez azért lehetséges, mert a megfelelően fejlesztett elme nagyon erős eszköz. A meditáció megadja azt a lehetőséget, hogy a rendszeresen meditáló elme jól és koncentráltan használja a mentális energiát, aminek segítségével hatással lehet másokra, fokozatosan átalakítva őket.
A meditációnak nagyon sok formáját ismerjük. A legfőbb technikák ősi szövegekben maradtak fenn vagy szájról-szájra szálltak és így élték túl az évezredeket. A meditáció fejleszti a tudatosságot, a koncentrációt, a nyugodtságot, a belátást és a természetfeletti képességeket. A meditáció lehet analitikus vagy összpontosító. Az első elemzésnek veti alá a meditáció tárgyát, míg a második a meditáció tárgyára koncentrál mindenféle elemzés nélkül.
A hagyományok szerint a meditáció során öt akadály gátolhatja a teljes elmélyülést a hétköznapi életben:
- érzéki vágyak: az öt érzék – látás, hallás, szaglás, ízlelés, érintés – által nyújtott boldogság
- rossz-akarás: negatív érzelmek, elutasító gondolatok, keserűség, ellenséges érzések
- lustaság: a test és a tudat lustasága
- nyugtalanság-aggodalom: képtelenség a tudat lecsillapítására
- kétség: a bizalom hiánya
Az akadályok bármelyikének vagy bármely kombinációjának megjelenése gyengíti a meditációt. A hagyomány szerint, ha megvizsgáljuk és megértjük az akadályokat, akkor lehetővé válik a leküzdésük. Amikor megjelennek, akkor foglalkozni kell velük, ezáltal válnak kezelhetővé.
